2012. január 29., vasárnap

Back to Cologne!

Hála a Banktannak, másfél héttel később sikerült csak megérkeznem január 15-e helyett. Mindegy, a lényeg, hogy 3 hét tanulás után ugyan, de megvan a Bank, és újra Kölnben vagyok!

A szünetet otthon és Veráéknál töltöttem nagy örömükre. Három kedd éjszakát tanultunk végig Lacival, de végül csak átmentünk ebből a fantasztikus tárgyból. Én másfél órát próbáltam aludni a vizsga előtt, ami sajnos nem sikerült, így aztán hulla fáradtan indultunk a reggel 8 órási vizsgára. (Egyáltalán milyen ember rak reggel 8-ra vizsgát??? Olyan, aki az előadásokat péntek reggel 8kor tartotta...)
Na mindegy, ezúttal küzdöttem, amit a tanárnő egy erős hármassal jutalmazott. (Persze a vizsgázók több mint fele, így is TUFolni fogja a tárgyat, szóval én a szerencsések közé tartozom.)

Immár hagyomány, hogy minden nehéz vizsga után utunk az első kocsmába vezet, így hát nem volt ez másképp ez alkalommal sem. Fél 12-kor értünk a Mézesbe Lacival és az egyik volt osztálytársával, és rögtön ki is rendeltünk egy házmester-pálinka kombót. Később Stefi megjelenésével a hangulat is tetőfokára hágott. Fél 3-ra értünk haza, éppen csak arra volt időm, hogy kicsit rendbe szedjem magam és össze pakoljam a cuccaim, aztán indulás volt a reptérre. Utólag talán mégsem volt annyira jó ötlet ez a délelőtti/kora délutáni kocsmázás, tekintve, hogy aznap még repülnöm is kellett....

Nagyjából éjfél környékén érkeztem meg Kölnbe, és már csak arra volt energiám, hogy bedőljek az ágyamba. Másnap néhány cserediákkal ebédeltem, utána pedig becammogtam az utolsó órámra, amin már csak a kérdéseket beszélték meg. Mivel másfél hónapja nem voltam órán, ezért nekem összesen egy kérdésem volt: WTF??? Természetesen ezt inkább nem tettem fel a tanárnak....
Este moziba mentünk Ricardoval, Giovannival, Anitával és Lorraine-nel. A J. Edgar-t néztük meg. Vicces volt, néha teljesen megkeveredtem, amikor egyszerre hallgattam angolul és olvastam németül a szöveget... Ugyan a sztori lényege átjött, de mindenképpen meg fogom nézni majd magyarul is, az tuti! Az este fénypontja az volt, amikor Giovanni, az olasz srác értetlenkedve nézett ránk, hogy itt tényleg nincs szünet a film közben??? :DDD Mondtuk neki, hogy nem, itt nincs, ahogy Magyarországon, Mexikóban és Brazíliában sem... Erre ő: Olaszországban minden film közbe beiktatnak néhány szünetet, hogy az olaszok relaxálni tudjanak. Például A gyűrűk ura alatt 2 szünetet is tartottak, hiszen mégiscsak két és fél órás a film! Szétröhögtük az agyunkat! :DDD Hihetetlen, hogy milyen különbözőek a népek... :DDD
Pénteken nem sok mindent csináltam, teljesen ki voltam az utóbbi napokbani "nem alvástól". Este elmentünk a Jameson Pubba, hogy búcsút vegyünk Manueltől, a portugál sráctól. Lecsúszott néhány feles és kísérő, így a tervezett egy óra helyett hajnali 2-re értem haza....

Azóta tanulok... De olyannyira, hogy tegnap kihagytam az ESN-es szemeszterzáró bulit. Muszáj volt, kedden és szerdán is vizsgázok, bár valószínűleg a szerdai az bukta lesz... Ennek annyira nem örülök, ugyanis a Pénzügyi kockázatok kezelését váltottam volna ki vele. Hát max. megcsinálom ezt az egy tárgyat jövő szeptemberben otthon. Ez van... Nem fűzök hozzá túl sok reményeket, főleg azok után, hogy december közepe óta nem voltam egy órán sem (hála a Banktannak...).
A Corporate Valuation Theory-nak viszont sikerülnie kell (ez lesz kedden)! A Quatitative Methods in Risk Management c. tárggyal (aminek már a neve is csodálatos) meg majd meglátjuk mi lesz....
Igazából ennyi. A végére linkelek egy számot. Tekintve, hogy másfél hónapja nem voltam suliban (így az utolsó órákon sem), a vizsgára készülés közepette minden második gondolatom ez...





Remélem a legközelebbi bejegyzésben már beszámolhatok egy fergeteges szerdai buliról, amit a vizsgák után csapunk!
Addig is szurkoljatok értem/nekem! Tschüss :)

2012. január 2., hétfő

Xmas Holiday

Már 10 napja itthon vagyok, ennek ellenére nem igazán találom a helyem.
Persze jó látni a családot és a barátokat, de a szívem visszahúz Kölnbe. Hiányoznak a többiek! Nem telik el úgy óra, hogy ne gondolnék rájuk. Minden nap velük kelek, és minden nap velük fekszem. Egyelőre emailben próbáljuk tartani a kapcsolatot, de lassan érik egy skypeolás is. Biztos furcsa lesz visszamenni, miközben néhány jóbarát már nem lesz ott. Semmi sem lesz már ugyanolyan...
Az első itthon töltött néhány nap hamar eltelt, 9 nap múlva viszont vizsgázom Banküzemtanból, úgyhogy el kellene kezdenem tanulni! 15én megyek vissza, tehát aki találkozni akar velem, jelezze most vasárnapig! :)

És a végére itt van két link, két nagy kedvenc, ugyanis mindegyikhez érzelmek kötődnek... Az első szám egy bizonyos valakire, a második pedig valakikre emlékeztet :) KÖLN FOREVER!!!