Ez a bejegyzés az eddigiektől rendhagyó módon nem a hét eseményeit fogja bemutatni, hanem azt a helyet, ahol élek.
A kollégium Köln Rodenkirchen kerületében helyezkedik el. Ez a negyed zöldövezet, leginkább Zugló családi házas részéhez tudnám hasonlítani, de itt még annál is több fa is van, talán mert egy erdő van mellettünk. A kerület tipikus gazdag negyed, egymás után parkolnak a Mercedes-ek, a BMW-k és a Porsche-k, még ha ez a képeken nem is látszik... Egyébként Köln az egyik legélhetőbb város Németországban, hiszen nemcsak a külső részek, hanem a belváros is tele van hatalmas parkokkal és fákkal. Íme két fotó az utcánkról:
A Grüngürtelstrasse utcai kollégium 3 egyforma épületből áll, a 118-as, a 120-as és a 122-es számúból (ezek a házszámok). Én a 118-ban lakom. Az épület hat emeletes, és a szobákhoz tartozik egy-egy kisebb balkon is. A pincében kapott helyet a mosókonyha és a gondnokság, de a 122-esben van party terem is, amit az itt lakók elkérhetnek, ha egy nagyobb összejövetelt szeretnének rendezni. Az épületekben nincs portaszolgálat, helyette kaputelefon van, úgyhogy ha vendég jön, akkor csak felcsönget, és a vendégfogadó felengedi.
Egy kép a koliról:
Én a 3. emeleten lakom, ide már szépen be tud sütni a nap, ha jó az idő (mint például most hétvégén).
Az egyes szinteken 18 szoba helyezkedik el. A szinteken a folyosók ketté vannak osztva két darab ajtóval, így különítik el az 1-9 és 10-18-as szobákat egymástól. Az enyém a 18-as, így pont egy ilyen elválasztó ajtó mellett vagyok. Mindkét résznek van egy konyhája, és 4 darab fürdője, tehát 9 emberre jut 4 fürdő. Ezek saját fürdők, ami azt jelenti hogy 2 vagy 3 ember választ egy fürdőt, oda beköltözik, és csak azt használja. Én egy kisebb fürdőt választottam, így csak ketten osztozunk rajta, de hogy ki a másik, azt nem tudom, mert még sosem futottunk össze :) A fürdőt és a konyhát egyébként takarítószolgálat takarítja, így az itt lakóknak csak a saját szobájukban kell rendet és tisztaságot tartaniuk.
A beköltözéskor kaptunk egy speciális kulcsot, ami gyakorlatilag mindent nyit, de azért mégsem. Úgy értem ezt, hogy a kulcsom egyben a szobakulcsom és az épület bejárati ajtajához is a kulcs, de nyitja a saját részlegemhez tartozó fürdőt, konyhát is, és a pincében lévő mosókonyhát is. Mindenkinek kb. ezeket nyitja a kulcsa, ugyanakkor például nem tud vele bemenni másik fürdőszobába vagy konyhába, pláne nem egy másik szobába. Ez szerintem nagyon praktikus, hogy nem kell húszféle kulcsot használni egy épületben.
Másfelől az ajtókon csak belülről van kilincs, ezért gyakorlatilag a kulcsod mindenhova magaddal kell vinned, különben kizárod magad, és az baromi kellemetlen (főleg mivel nincs portaszolgálat, aki odaadhatná a pótkulcsot....). A zárak kívülről így néznek ki:
Németországban merőben más a kollégium fogalma, mint nálunk, ugyanis itt nem nagyon ismerik a többágyas szoba fogalmát. Mindenkinek van egy saját kis szobája, kié kisebb, kié nagyobb, az enyém például 16 m2. Kezdetben csak egy ágy, egy polcos szekrény, egy ruhás szekrény, egy asztal és egy szék volt benne, na meg a modem. Mivel én csak fél évet töltök itt, ezért minimalista stílusban rendeztem be a szobámat, így csak lámpát, függönyt, sötétítőt, tükröt, kisasztalt, szemetest, stb. vettem, amiket a távozásomkor megpróbálok majd eladni (a kollégiumi adok-veszek rendszer ugyanis elég fejlett). A szobákban a tévé teljesen átlagos berendezési tárgynak számít, de például az egyik nagyszobában már láttam komplett házimozi rendszert is.
A kezdeti sivárság után egész hangulatosra sikerült berendezni a szobát, győződjetek meg róla ti is :)
Remélem tetszett ez a bejegyzés is, a következő post már "normális" lesz, addig is Tschüss! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése